Ha valaki nem nevet, szótlanul ül, folyton mogorva, tompa, nyomott, a sátán nevet rajta. Ez szórakoztatja a sátánt. Egy muszlim ne viselkedjen így. Nem szabad így viselkedni, nem illik egy muszlimhoz.
Egy hívő, istenfélő emberen látszik, érződik, hogy szereti és féli Istent, mert kiül az arcára a lelkesedés. Nem tapasztalod ezt olyan embereknél, akik lelkileg össze vannak törve, belül meg vannak zuhanva, fejben meg vannak semmisülve. Ők ugyanis elveszítették a kapcsolatukat Allahhal, és ezért felületesek, felületességük folytán pedig elhagyta őket a lelkesedés.
Allah, Gaffar (Elnéző) és Rahím (Irgalmas). Egy hívő ember, egy olyan ember, aki fél Allahtól, nem kerülhet a Pokolra. Aki féli Allahot, az amúgy is megteszi azt, amit a vallás megkíván. Nincsen második lehetőség. Őket hívőknek teremtette az Isten.
A képmutató azzal van elfoglalva, hogy a hívőket is eltévelyítse, a saját útjára csábítsa. Mivel szívében betegség van, azt akarja, hogy a hívők szívében is betegség legyen. Saját gondolkodásmódjának követésére igyekszik rábírni őket.
Az ember lelkében kétféle erő viaskodik egymással, a lelkiismeret és a logika. A hívő mindig a lelkiismeretére bízza magát. Amíg a lelkiismeretére hallgat, addig Allah jóléthez, bőséghez, szép dolgokhoz juttatja és sikeressé teszi. Az iszlám rohamosan terjed. A logika tönkre teszi az embert.
