Adnan Oktar 2015. Április 23

Ha az ember a hívők népéhez tartozik, akkor – Allah engedelmével – ne féljen. Allah, nem égeti meg a hívőket, nem égeti meg azt, aki eljutott oda, hogy feltegye magának a kérdést: „Én létezem, ki teremtett engem?”, és aki képes az istenfélelemre. Csak ennyit árulok el, ebből érteniük kell. Milyen teremtményekből áll a Pokol népe? Azt nem képesek felfogni. A Pokol népe halott.

Az érzelmi irányítottság, a romantikusság a földre hull, amikor a hit acél páncéljának ütközik. És feltűnik az ésszerűség világosan, szépségesen és kristálytisztán.

Ne gondold, hogy hatalmas energiákat kell befektetned ahhoz, hogy a hitben elmélyülhess. Ha az ember igazán őszinte, a hite azonnal mély. Ezért látják az emberek a vallást olyan nehéznek. Azt mondja az ember: „Sokat kell elmélkednem, nagyon mélyen el kell gondolkodnom.” Te nem vagy képes mélyen elgondolkodni csupán az által, hogy ezt akarod tenni. Allah az, aki megadja neked a mélyreható gondolkodás lehetőségét. Neked nincsen saját erőd. Vagyis akkor mit tehetsz? Őszinte leszel. Őszinte leszel és Allahtól kérsz.

Szükség van olyan emberekre, akik elbeszélgetnek a hittel kapcsolatos dolgokról a katonákkal és lelkileg erősítik őket. A Vallásügyi Minisztériumnak ezt a feladatot is ki kellene tűznie maga elé. Olyan értékes beszélgetésekre lenne szükség, amelyek javítanak a kedélyállapotukon, az élethez kötik őket, megszerettetik velük az életet. Olyanokra, amelyek által megszeretik Allahot, megszeretik a túlvilágot, megszeretik a Koránt. Feltétlenül el kell vonni a figyelmüket az öngyilkosság gondolatától.

A boldogság a hitben gyökerezik. Az ember hittel a szívében válik boldoggá, mert hálát ad, magasztal, minden állapotban aláveti magát Allah akaratának, és mindenben a jót keresi. A hitetlenség szellemében az emberek mindenben a rosszat nézik. A hitetlenség szellemében mindenben csak gyalázatosságot, széthúzást, felfordulást keresnek az emberek.

Azt mondja: „A hitem szerint élek, és közben a hitetlenséggel is megférek”. Ekkor kezdődik a képmutatás. Allah tetszését akkor nyered el, ha a Prófétával és a muszlimokkal vagy együtt. Elhagyod a muszlimokat, és azt hiszed, te résen vagy, de a dolgok nem úgy alakulnak, ahogyan te elképzelted.

Allah az ellenőrzése alatt tartja hitbéli érzékenységünket. Ádámtól (béke vele) fogva egészen az ítélet napjáig, melléfogás nélkül, tökéletesen próbára lesznek téve az emberek. Ez alól soha senki nem képezett kivételt.

Ha a felkavaró, csodálatos információkkal szemben az ember figyelme és elismerése lanyha marad, az elméjének, lelkének gyengeségére vall és arra, hogy képtelen az energiáit ezekre a dolgokra összpontosítani. Pedig ez olyasmi, amitől rendes esetben el kellene akadnia a lélegzetének, olyasvalami, amire különösen rá kellene csodálkoznia. Fohászkodni kell azért, hogy legyőzhessük magunkban ezt a gyengeséget.

Ha nem lennének hitetlen, a vallásból csúfot űző, az iszlámmal szembe szegülő emberek, nem létezne számodra próbatétel. Ha nem lennének ilyen emberek, Allah megteremtené őket. Mindig lesznek ilyenek, téged velük hasonlítanak össze, így leszel megbecsült, értékes. Másképpen ez nem megy.

A politika önmagában nagyon kegyetlen. Nem könnyű vele. Ezért azok, akik szeretnék az iszlámot terjeszteni, beszéljenek a hit igazságairól, bizonyítékairól, beszéljenek a Korán csodáiról, szilárdítsák meg a hitet másokban és erősítsék önmagukban, és legyenek mindig egyre elszántabbak, elkötelezettebbek. Máskülönben erőtlenek lesznek ilyen dolgokkal szemben, mint a politika.

A képmutatás nem bír megmaradni a hittel és az őszinteséggel szemben. Eltűnik. Ez egy csoda Allahtól.

A Pokol láttán jobban tudatára ébredünk, milyen értékes is az Édenkert. Ugyanígy, a képmutatók láttán, akik olyanok, mint a Pokol népe, jobban megértjük, milyen értékesek a muszlimok és a hit. Ők az összehasonlítási alap.

A hit a nőt nővé, a férfit férfivá teszi. Egy eszköz abban, hogy úgy a nő, mint a férfi erős, szeretetteljes, odaadó legyen.

Kétféle társítás létezik. Az egyik a nyilvánvaló társítás. Például, valaki készít egy szobrot és nyíltan azt imádja. Ez nyilvánvaló társítás. És van a rejtett társítás, amikor az ember azt hiszi, hogy az erő nem Allahé, hanem másoké. Például, abban hisz, hogy az embernek saját ereje van. Pedig, minden embernek Allah adja a beszéd képességét, bármit mond az ember, azt Allah mondatja vele, és bármit tesz, azt Allah engedélyével teszi meg.

Mózes (béke vele) szilárd hitű volt, a testvére úgyszintén. Allah az egész népüket megmentette az ő kedvükért. Különben ott pusztultak volna el.

A jóság, az irgalmasság nehéz dolog. A kedvesség, a szeretet nehéz dolog. Tönkre tenni, lerombolni, az könnyű. Fogja az ember a fegyvert és lő. Ennyi. De a szeretetért tenni kell, a szeretethez türelem kell. A szeretet akaraterőt igényel, nagylelkűséget, a legnagyobb fokú határozottságot, a legnagyobb fokú elszántságot.

A muszlim embernek türelmesnek kell lennie. Tehát nem szabad hirtelen feldühödnie, haragra gerjednie.

A türelem a hívő tulajdonsága. Türelem kell ahhoz, hogy átkeljünk ezen a világon, türelemre van szükségünk, amikor olyasmit hallunk, ami fáj nekünk. Mindenhez türelem kell.

Allah alapvető elvárása a türelem. Ez itt a próbatétel helyszíne. Ez nem úgy működik, hogy reggeltől estig jól érzed magad. Biztos, hogy fájdalmas, hosszú időszakon mész majd keresztül. Próbára leszel téve.

A türelem egy életen át kell, hogy tartson. Mi örökkön örökké szeretni fogjuk Allahot. Gondolj csak bele, legfeljebb 70 évig kell türelemmel viselned a próbatételt, aztán Allah ezért egy örökkévalóságon át boldoggá fog tenni. 70 évnyi tanulás, minden türelemmel viselt pillanat felemel, megszépít, ragyogóvá tesz téged.

Allah szép csendben megjutalmazza a hívő embert. Az ember azt mondja: „Szenvedek.” Ha türelmet gyakorolsz, Allah megjutalmaz téged. Ha nem vagy türelmes, ha folyton panaszkodsz, az tudod, mit jelent? Azt jelenti, hogy lázadsz Allah ellen. Akkor hogyan is várod, hogy jót tegyen veled?

Ha az ember türelmet gyakorol, és szüntelenül hálát ad Allahnak, akkor Allah, egy teljesen váratlan helyen megnyitja előtte az ajtót. Ám az ember folytonos panaszkodása miatt, egyszerűen nem érkezik a várva várt áldás.

Mi, Istennel vagyunk boldogok, a vallással vagyunk boldogok. Amikor a Mehdi áll a muszlimok élén, akkor a vallásos emberek is és a nem vallásos emberek is nyugodtan és békében fognak élni. A Mehdi korszakában mindenkire tekintettel lesznek.

A túlvilágon megkérdeznek majd a pénzről, a javakról, a vagyonról, de a legfontosabb dolog, amivel kapcsolatban kérdőre vonnak, az idő lesz. Allah, mindannyiunknak felteszi majd a kérdést: „Mivel töltötted el az idődet?” Egy hívőnek egy pillanatra sem szabad megfeledkeznie erről az igazságról.

A Pokol népe célzatosan a Pokolra van teremtve. Vagyis olyan, különleges lények ők, akiknek Isten nem adott vezetést, hanem a hitetlenség jellegzetességével együtt teremtette meg őket.