Adnan Oktar A9TV; 2016. Január 17.

A képmutató egyik tulajdonsága az, hogy piszkálni akarja a muszlimot. Gondolataiban az bujkál, hogy akkora kárt okozzon neki, amekkorát csak képes. Inzultálni akarja a szavaival, a beszédével, feszültséget akar okozni neki, mocskos dolgokra célozgat. Az sem baj, ha csak némi borsot tud törni az orra alá. Jóllehet, ami szerinte a muszlimnak gondot okoz, az minden alkalommal jutalom neki, a képmutatónak viszont csak szerencsétlenséget hoz.

Egy tumor első sejtje Allahtól kap parancsot a létezésre. Te képmutatóként viselkedsz, de nem tudod biztosítani, hogy a sejted, vagy akár a lélegzeted hallgasson rád. A tumor behálóz téged. Allah lesújt rád. Te azt hiszed, független vagy Allahtól. De csak egy szerencsétlen vagy.

A képmutató mindig az aljasságot keresi. A sátán nem fárad bele abba, hogy mocskos dolgokat tegyen, s mivel a képmutató Iblísz szellemét hordozza, ő is folyton valami aljas elfoglaltságon töri a fejét.

A képmutató a sátán emberi alakja. Mindig tisztességtelenül jár el. Egyik mocskosságból megy a másikba. Nem tud lenyugodni, mivel alantas énje folyton sátáni parancsokat kap.

A képmutató állandóan a muszlimok ellen áskálódik. A nap 24 órájában azon jár az esze, hogy milyen sátáni dolgot, milyen aljasságot tudna elkövetni. Mivel azonban erre nincsen módja, kénytelen visszafogni magát.

A Mindenható Allah azt akarja, hogy a remény és a Tőle való félelem köztes állapotában éljünk. Azt mondja, ne mondjátok azt, hogy „az én tudatom tiszta, én nem kerülök a Pokolra”, hiszen Allah szót ejt olyan emberekről, akik hitetlenek, aztán muszlimok lesznek, aztán megint hitetlenek, aztán újra muszlimok. Vagyis Allah, képes elvenni az ember lelkét, majd visszaadni azt, aztán újra elvenni és megint visszaadni. Allah ilyen állapotba képes taszítani az embert, Isten őrizzen meg tőle. Nem helyes, ha túl magabiztosak vagyunk.

Megbízni a hitetlenségben és nem bízni egy muszlimban, ez a képmutató látásmód, amit Allah biztosan megbosszul.

Az őrület állapotával szemben egy muszlimnak folyton résen kell lennie, mert ez a sátán fortélya. A sátán magával akarja vinni őt a pokolba, csakis erre vágyik. Egy muszlim ezt nem fogadhatja el. Tudja, hogy ez tilos, ezért a Mindenható Allahnál keres menedéket. Azt mondja: „Elegendő nekünk Allah, Ő milyen nagyszerű védelmező”, és őrizkedik a tiltott dologtól.

A Pokol népe célzatosan a Pokolra van teremtve. Vagyis olyan, különleges lények ők, akiknek Isten nem adott vezetést, hanem a hitetlenség jellegzetességével együtt teremtette meg őket.

Ha az ember a hívők népéhez tartozik, akkor – Allah engedelmével – ne féljen. Allah, nem égeti meg a hívőket, nem égeti meg azt, aki eljutott oda, hogy feltegye magának a kérdést: „Én létezem, ki teremtett engem?”, és aki képes az istenfélelemre. Csak ennyit árulok el, ebből érteniük kell. Milyen teremtményekből áll a Pokol népe? Azt nem képesek felfogni. A Pokol népe halott.

A képmutató egyáltalán nem vonatkoztatja magára a Korán figyelmeztetéseit. Meg van győződve arról, hogy vele minden rendben van. Bár egyáltalán nem őszinte, nem erkölcsös, szentül hiszi, hogy a túlvilágon neki nagyon jó lesz majd. Pedig Allah tudtunkra adja, hogy a túlvilágon a képmutatók lesznek a Pokol legalján.

Allah, Gaffar (Elnéző) és Rahím (Irgalmas). Egy hívő ember, egy olyan ember, aki fél Allahtól, nem kerülhet a Pokolra. Aki féli Allahot, az amúgy is megteszi azt, amit a vallás megkíván. Nincsen második lehetőség. Őket hívőknek teremtette az Isten.

Amikor nincsen semmi probléma, az emberek tömegesen, szinte világméretekben egyesülve lázadnak az Isten ellen. Amikor elnyomástól szenvednek, akkor pedig rettentő módon könyörögnek Hozzá. Egyáltalán mi szükség van erre? Ne csináld, légy következetes, bánd meg a bűneidet Istennek. Adj hálát Istennek. Mondd: „Uram, Te hatalmas vagy, nagyon szeretlek Téged”, hogy mint az esőt, hullassa rád az áldásait. Miért keresed magadnak a bajt? Minek háborogsz? Miért sanyargatod magad?

A mély világállamnak az a terve, hogy a hagyománytisztelő ortodox muszlimokat provokálja, pszichopatának, brutálisnak tüntesse fel őket, és a muszlimok irtsák ki egymást. Ez igen nagy veszély.

A helyi lakosság lemészárlása a brit mély állam legismertebb gyakorlata. A bennszülötteket szinte teljesen kiirtották.

A brit mély állam, szerinte észrevétlenül, finoman egy új vallást próbál megszerettetni a török nemzettel, ami nem más, mint Rúmi költészete, a Mavlavíja. Nem fogadják el a muszlimságot, nem fogadják el a Koránt, de „a Mesnevit elfogadjuk”, mondják.

A Chatham House (Brit Királyi Külügyi Intézet) a brit mély állam legfőbb intézménye. Darwinista, materialista felépítésű, ugyanakkor a világ darwinista diktatúrájának irányító központja, amely az egész világon kötelezővé teszi a darwinizmus oktatását.

Ami a PKK-t mozgatja, vagyis a terv, miszerint Törökországot fel kell osztani és a délkeleti területen egy különálló, kurd államot kell létrehozni, 200 évvel ezelőttről, a brit mély államtól származik.

Egy elmédben lévő kép hogyhogy utasítani tud téged, hogyhogy letérít az iszlám útjáról? Ennyire gyengeelméjű vagy? Azt mondja: „A környezetem – vagyis az elmémben lévő látvány – nem engedte meg ” Te Allahnak engedelmeskedj! Miért annak a látványnak engedelmeskedsz, ami az elmédben van? „Olyan élethű”, mondja. „Mintha valódi lenne”, mondja. Nem fontos, hogy olyan, mintha valódi lenne. Az csak egy álom, amit próbatételként teremt Isten. Az abszolút valóság Allah.

„Anyám nem engedte, apám nem engedte, javaim voltak, a barátaim miatt nem lehetett.” Te Allahért élsz, vagy a családodért, a barátaidért? Ha Allahért élsz, akkor a saját döntésedet neked kell meghoznod.

Az iszlám történelem egyik legnagyobb daddzsalja Hülegü kán volt, aki Mevlanát Anatólia sejkjévé tette meg, és anyagilag is, lelkileg is támogatta. Hülagü nem fogadott el egyetlen vallástudóst, tekkét, rendházat, medreszét sem, amely ne Mevlanához kötődött volna.

Prófétánk (béke legyen vele) beszélgetett a keresztényekkel, a barátjuk volt. Beszélgetett a zsidókkal is, nekik is a barátjuk volt. Beszélgetett a társítókkal, a bálványimádókkal, tanította őket. Ez elengedhetetlen az iszlámban.

Törökországot nem mentheti meg más, csak a modern iszlám felfogás. A modernitásnak állami politikának kell lennie. Ha Törökország nem válik modern országgá, egyfolytában üzelmek célpontja lesz, folyton el akarják majd tiporni. Létfontosságú kérdés a modern Törökország felépítése.

Ha nem tanítod az ateistát, a darwinistát, akkor ez milyen iszlám felfogás? Akkor kit hívjunk a jóra? Szellemileg kivel küzdjünk? A muszlimnak az a feladata, hogy mindenkinek érthető módon beszéljen az iszlámról, úgy az Írás Népének, mint a társítóknak, vagy az ateistáknak. Ez Allah parancsa. Barátságosan, szívélyesen kell beszélni, nem ellenségesen. Szeretettel kell beszélni.

Mózes (béke vele) átadta az iszlám üzenetét a Fáraónak, Ábrahám (béke vele) pedig Nimródnak. Egy muszlimnak mindenkivel beszélnie, találkoznia kell, akár kommunista, akár hitetlen az illető, mindenki számára hirdetni kell.