Adnan Oktar 2014. Február 22.

A muszlim embernek türelmesnek kell lennie. Tehát nem szabad hirtelen feldühödnie, haragra gerjednie.

A türelem a hívő tulajdonsága. Türelem kell ahhoz, hogy átkeljünk ezen a világon, türelemre van szükségünk, amikor olyasmit hallunk, ami fáj nekünk. Mindenhez türelem kell.

A türelem egy életen át kell, hogy tartson. Mi örökkön örökké szeretni fogjuk Allahot. Gondolj csak bele, legfeljebb 70 évig kell türelemmel viselned a próbatételt, aztán Allah ezért egy örökkévalóságon át boldoggá fog tenni. 70 évnyi tanulás, minden türelemmel viselt pillanat felemel, megszépít, ragyogóvá tesz téged.

Allah szép csendben megjutalmazza a hívő embert. Az ember azt mondja: „Szenvedek.” Ha türelmet gyakorolsz, Allah megjutalmaz téged. Ha nem vagy türelmes, ha folyton panaszkodsz, az tudod, mit jelent? Azt jelenti, hogy lázadsz Allah ellen. Akkor hogyan is várod, hogy jót tegyen veled?

Ha az ember türelmet gyakorol, és szüntelenül hálát ad Allahnak, akkor Allah, egy teljesen váratlan helyen megnyitja előtte az ajtót. Ám az ember folytonos panaszkodása miatt, egyszerűen nem érkezik a várva várt áldás.

Ha nincsen valaminek ellentéte, hogyan nyilvánuljon meg, mi a helyes? Sátán nélkül, alantas én nélkül próbára lehet minket tenni? Felismerhetjük a szépet és a jót? Nem, ez lehetetlen. Elérhetetlen lenne számunkra a magasabb szintű szeretet érzése, vagy a magasabb szintű tudat. Olyanok maradnánk, mint amilyenek gyermekkorunkban voltunk, nem fejlődnénk.

„Allah szereti azokat, akik türelmet gyakorolnak.” Ugyanis a szeretet ebből válik érthetővé. Ha az ember nem tud türelmet gyakorolni, az azt jelenti, hogy nem szeret. Például az ember szeret valakit, de fontos dolog, hogy megőrizze ezt a szeretetet. Nem egy-két napig szeret. Vannak ilyenek is, mondjuk, egy napig szeret. Egy éjszakára szeret. Jobban mondva fellángol. A hívő azonban élete végéig, sőt az örökkévalóságig igényli a szeretetet.

A türelem istenszolgálat. Ha az ember istenszolgálatként várakozik, arra mondjuk azt, hogy türelmes. Ha csak elvisel valamit, az nem türelem, az csupán valaminek az eltűrése. A türelem az egy istenszolgálatnak a neve. Vagyis éppen olyan istenszolgálat, mint imádkozni.

Amikor azt mondjuk, megpróbáltatás, az emberek mindig valami rosszra gondolnak. A megpróbáltatás azt jelenti: „valami, ami elér”. Istentől ér minket. Így például, van, hogy jólét, szépség, egészség ér minket. Olykor pedig gondok, bajok, betegség. Mindkettő Allahtól való. Egyik sem csak úgy véletlenül történik.

A hívők próbatétele csakugyan nehéz. Ha könnyű lenne a megpróbáltatása, az lealacsonyító lenne egy muszlim számára. Tényleg nagyon fájdalmas az ő helyzete, nem mindennapi a szenvedése. És minél nehezebb a helyzete, annál inkább elfogadott Isten szemében.

Allah az ellenőrzése alatt tartja hitbéli érzékenységünket. Ádámtól (béke vele) fogva egészen az ítélet napjáig, melléfogás nélkül, tökéletesen próbára lesznek téve az emberek. Ez alól soha senki nem képezett kivételt.

Allah azt mondja, hogy „ez a világ nem a játék és a szórakozás helye”. Azt mondja, „a játék és a szórakozás helye a Paradicsom. Ez a világ a próbatétel helyszíne.” Így aztán, ha leragadtok ennél a világnál, akkor eltévelyedtek és ennyi lesz az életetek, mondja. Ha azonban a túlvilágra jutást teszitek meg célotoknak, ha az Én tetszésemet teszitek meg célotoknak, akkor az örökkévalóságig boldoggá teszlek benneteket, mondja. Szórakozhattok, nevethettek kedvetekre. Aki leragad ennél a világnál, az csak szenved, én mondom nektek. Az mást sem csinál, csak küzd és vergődik.

A reinkarnációban hinni felettébb ésszerűtlen dolog. Mi történik, ha az ember egy macska bőrébe bújik? Ez semmilyen nézőpontból nem lehet tanító, fejlesztő jellegű. Semmi értelme nincsen az ember próbatétele szempontjából. Idő kell az embernek a fejlődéshez, az érettséghez? Erre bőven van lehetősége az élete során ezen a földön. A felkészüléséhez tíz nap is elegendő lenne, Allah mégis 70-80 évet ad neki. Ez rengeteg idő a tanulásra.

Az Édenkert palotáinak, folyóinak, gyümölcseinek, és egyáltalán semminek nincsen értelme, ha nincsen ott a szeretet, az imádat. Az imádathoz viszont próbatétel szükségeltetik, azaz tanulás, szenvedés.

Az emberek azt mondják: „Bárcsak Allah ne teremtett volna fájdalmat!” Akkor olyan lennél, mint egy darab fa! Mondjuk, hogy beléptél az Édenkert folyójába, és csak nézel, mint a borjú. Ha azonban fájdalmak, kínok értek, a Paradicsomban még a kavicsokat is halomra csókolgatod. A fájdalomnak sorsdöntő szerepe van, ezért a Mindenható Allah hosszú életet ad az embernek, amelyben szenvedést is teremt a számára. Ezután fordul át az ember normális, emberi mivoltába.

Az emberek azt kérdezik: „Miért teremt Allah fájdalmat?” Azért, mert a fájdalom mélyén szépség lakozik, hát ezért. Fájdalom megélése nélkül nem létezik Paradicsom. Fájdalom megélése nélkül nem létezik szerelem. Az ember tompa lesz. Mindenképpen fájdalom, megpróbáltatás kell, hogy érje.

Szenvedés és fájdalom nélkül nem létezhet ez a világ. A szerelem a fájdalomból fakad. És ha nem lenne szerelem, az ember életének sem maradna értelme. Mindenképpen fájdalmak kell, hogy érjék az embert, mindenképpen szenvedésen kell keresztül mennie.

Egy elmédben lévő kép hogyhogy utasítani tud téged, hogyhogy letérít az iszlám útjáról? Ennyire gyengeelméjű vagy? Azt mondja: „A környezetem – vagyis az elmémben lévő látvány – nem engedte meg ” Te Allahnak engedelmeskedj! Miért annak a látványnak engedelmeskedsz, ami az elmédben van? „Olyan élethű”, mondja. „Mintha valódi lenne”, mondja. Nem fontos, hogy olyan, mintha valódi lenne. Az csak egy álom, amit próbatételként teremt Isten. Az abszolút valóság Allah.

A hívő a haláláig hű marad Allahhoz. Elfogadja a mártírhalált, elfogadja, hogy veterán legyen, elfogadja a börtönt, elfogadja a menedékjogot. Hálát ad mindazért, ami történik vele, s akkor Allah megnyitja előtte az utat, ahogyan az ember nem is gondolná.

A sátán, az alantas én, a vitatkozó emberek, a vért ontók, a háborúzók, a tolvajok, a baljós kinézetűek, mind mind a próbatétel része. Lehet, hogy azt mondod: „Bárcsak ne lennének ilyenek.” De ilyenek mindig lesznek. Ahol próbatétel van, ott ezek is jelen vannak. Te úgy felelj nekik, hogy használd az eszedet és legyél erős, és akkor le fogod győzni őket.

Türelemre gondolkodás által lehet szert tenni. Ez nem megy olyan gyorsan. Nem úgy működik, hogy azt mondom, legyek türelmes. Keresni, kutatni kell, megismerni Allah művészetét, és Allahra hagyatkozni. Erre nem képes minden ember. Hatalmas ajándék, ha valaki a türelmesek közül való. A türelmesek, nos, ők egy külön közösség.

A türelem a siker záloga. Az emberek hibáznak, amikor nem türelmesek. Allah a Koránban szüntelenül a türelmet magasztalja. A Mehdi tanítványait is a türelem és az elszántság jellemzi.

„Legyél türelmes! És a türelmed nem mástól van, csak Allahtól.” (Korán, 16:127) Az ája azt mondja, önmagadtól nem vagy képes a türelemre, Allah az, akinek a segítségével türelmet gyakorolsz. Ha benne van a sorsodban, türelmes vagy, ha Allah megteremti ezt neked, türelmes vagy. Ha nem, akkor nem leszel képes a türelemre.

Nem illik egy muszlimhoz, hogy azt kérdezze: „Miért nem jött még létre az Iszlám egysége, miért szenvedünk még mindig?” Nem illik hozzá, hogy azt kérdezze: „Miért vannak ezek a nehézségek?” Egy hívőnek türelemmel kell lennie. Mert a türelem jutalma az Édenkert, és Allah megelégedése. Ha nem vagy türelmes, vesztettél.

A jóság, az irgalmasság nehéz dolog. A kedvesség, a szeretet nehéz dolog. Tönkre tenni, lerombolni, az könnyű. Fogja az ember a fegyvert és lő. Ennyi. De a szeretetért tenni kell, a szeretethez türelem kell. A szeretet akaraterőt igényel, nagylelkűséget, a legnagyobb fokú határozottságot, a legnagyobb fokú elszántságot.