Adnan Oktar 2015. Március 10

Ha a felkavaró, csodálatos információkkal szemben az ember figyelme és elismerése lanyha marad, az elméjének, lelkének gyengeségére vall és arra, hogy képtelen az energiáit ezekre a dolgokra összpontosítani. Pedig ez olyasmi, amitől rendes esetben el kellene akadnia a lélegzetének, olyasvalami, amire különösen rá kellene csodálkoznia. Fohászkodni kell azért, hogy legyőzhessük magunkban ezt a gyengeséget.

Nem lehet úgy fohászkodni, hogy az ember közben tétlenül vár, anélkül, hogy tenne valamit. Azt mondod: „imádkozni fogok”, aztán mész és leülsz. Azt mondod: „Istenem, add, hogy imádkozzam”, aztán ott maradsz, ahol vagy és üldögélsz. Kelj fel, és cselekedetbeli fohásszal imádkozz. A kitartásod és az erőfeszítésed cselekedetbeli fohász.

Egy muszlimnak odaadóan kell fohászkodnia. De a fohászkodás nem lehet fárasztó. Nézzétek csak meg a Koránban a fohászokat. A próféták imádságai mindig rövidek. "Uram! Gyarapíts a tudásomban!" (Korán, 20:114) Ennyi. Rövid, de tömör. "Uram, ne téríts el engem az igaz, egyenes útról." "Add meg nekem, hogy jótetteket cselekedjem." A fohász nagyon fontos. Mi az, ami akadályt gördít a büntetés elé? A fohász. A muszlim embernek szüksége van a fohászra. Például amikor beszél valamiről, előtte azt mondja: „Uram, add, hogy szépen beszéljek.” Amikor eszik, azt mondja: „Uram, add meg nekem, hogy ízletesnek találjam ezeket az ételeket, add, hogy gyógyulást hozzanak nekem. Add, hogy hálás lehessek értük.”

A fohász nagy jelentőséggel bír. Ez a legnagyobb dolog, amihez egy muszlim folyamodhat, tudniillik Allah szüntelenül ellenőrzése alatt tartja a dolgokat.

Allah adjon jót mindannyiunknak, az egész nemzetünknek. Adjon békességet, testvériséget, összhangot, könnyebbséget, megnyugvást, lelki békét. Oltalmazzon a széthúzástól, ne támasszon ellenségességet testvér és testvér között. Békítse meg Urunk a testvéreket egymással, teremtsen a szívükbe barátságot, testvériséget, szeretetet. Allah oltalmazzon a gőgtől, az önteltségtől, a hivalkodástól, a pozíció és a rang utáni mohó vágyakozástól.

Ha nem lennének hitetlen, a vallásból csúfot űző, az iszlámmal szembe szegülő emberek, nem létezne számodra próbatétel. Ha nem lennének ilyen emberek, Allah megteremtené őket. Mindig lesznek ilyenek, téged velük hasonlítanak össze, így leszel megbecsült, értékes. Másképpen ez nem megy.

A sátán, az alantas én, a vitatkozó emberek, a vért ontók, a háborúzók, a tolvajok, a baljós kinézetűek, mind mind a próbatétel része. Lehet, hogy azt mondod: „Bárcsak ne lennének ilyenek.” De ilyenek mindig lesznek. Ahol próbatétel van, ott ezek is jelen vannak. Te úgy felelj nekik, hogy használd az eszedet és legyél erős, és akkor le fogod győzni őket.

A prófétai közlések (hadíszok) szerint, az utolsó időkben a sátán az ember anyja és apja képében jön el, hogy megpróbálja őt eltéríteni Allah útjától. Adnan Oktar Diyor > Daha Fazla

Ismernünk kell a sátánt, meg kell próbálnunk feltérképezni a képmutatót, a hitetlenséget. Igyekeznünk kell rájönni, hogyan árthatnak ők a muszlimoknak. A Korán 4. Szúra 104. ájájában Allah, mint istenszolgálatot, ezt parancsolta meg a muszlimoknak. Adnan Oktar Diyor > Daha Fazla

Türelemre gondolkodás által lehet szert tenni. Ez nem megy olyan gyorsan. Nem úgy működik, hogy azt mondom, legyek türelmes. Keresni, kutatni kell, megismerni Allah művészetét, és Allahra hagyatkozni. Erre nem képes minden ember. Hatalmas ajándék, ha valaki a türelmesek közül való. A türelmesek, nos, ők egy külön közösség.

Allah fénye az egész világegyetemnek. A fény a lehető legszebb látvány, amit emberi elme befogadhat. Megnyugvást adó gyönyörűség, békesség, amely a hitből fakad.

Allah spirituális értelemben véve hatalmas. Allahnak nincsen szüksége arra, hogy fizikailag hatalmas legyen, hiszen Ő kívül áll a téren és az időn. A tér és az idő számunkra létezik.

Mi mindannyian, Allah szolgái vagyunk, akik a tudatlanság állapotában élünk. Egyedül Allah az, aki Tud (’Álím’). Mi semmit nem tudunk, csupán azt, amire Allah megtanít minket.

Ez a világ nem valóság, a túlvilág a valóság. Mivel ez a hely a próbatételek helye, a Pokolnak és a Paradicsomnak a jegyeit is magán viseli. A hívő emberek használják az eszüket, és elengedik a Pokol tulajdonságait, így megtisztulnak tőlük. S mivel a Paradicsom tulajdonságait helyezik előtérbe az életükben, tökéletes emberi lényekként mutatkoznak meg.

Létezik egy kitalált hadísz, miszerint: „Ez a világ a muszlim számára pokol.” Már miért volna pokol? A hit fényével ez a világ olyanná válik, mint a Paradicsom.

Ez a világ nem a sírás, hanem a nevetés helye. Ez a világ nem a Pokol, hanem a Paradicsom helye. Mi azt akarjuk, hogy ez a világ is olyan legyen, mint a Paradicsom, és a túlvilág is. Aki ezen a világon a Poklot akarja, az a túlvilágon is a Pokolban ragad.

A hívő a haláláig hű marad Allahhoz. Elfogadja a mártírhalált, elfogadja, hogy veterán legyen, elfogadja a börtönt, elfogadja a menedékjogot. Hálát ad mindazért, ami történik vele, s akkor Allah megnyitja előtte az utat, ahogyan az ember nem is gondolná.

A fiatalok azért nőnek fel ilyen lázadónak, mert a darwinizmusra oktatják őket. Darwinista, materialista tanítás után az emberben nem marad szeretet. A szeretetet a vallásos érzület teremti meg.

Az emberek többsége nem hisz. Az embert sok minden éri: bajos a környezete, betegségek, gondok, nehézségek gyötrik, depresszió kínozza. Ilyen környezetben EGY MUSZLIMNAK ÉBER FIGYELEMMEL ARRA KELL ÖSSZPONTOSÍTANIA, HOGY NE SZAKÍTSA MEG A KAPCSOLATÁT ALLAHHAL. Minden figyelmét, minden szeretetét szentelje Allahnak.

Az embernek őszintén és mélyen el kell gondolkodnia, és még akkor is, ha a többiek nem így tesznek, összeszedve minden erejét összpontosítania kell, és észre kell vennie a halál nyilvánvaló igazságát. Lehet, hogy a többi ember erre képtelen. Ez azért van, mert Allah az elménkben próbatétel gyanánt ilyennek mutatja az embereket. Lehet, hogy nagy részük halott.

A Korán nem egy érthetetlen, zavaros Könyv. Nagyon is egyszerű, Allah parancsai pedig nagyon is egyértelműek.

A türelem a siker záloga. Az emberek hibáznak, amikor nem türelmesek. Allah a Koránban szüntelenül a türelmet magasztalja. A Mehdi tanítványait is a türelem és az elszántság jellemzi.

„Legyél türelmes! És a türelmed nem mástól van, csak Allahtól.” (Korán, 16:127) Az ája azt mondja, önmagadtól nem vagy képes a türelemre, Allah az, akinek a segítségével türelmet gyakorolsz. Ha benne van a sorsodban, türelmes vagy, ha Allah megteremti ezt neked, türelmes vagy. Ha nem, akkor nem leszel képes a türelemre.

Nem illik egy muszlimhoz, hogy azt kérdezze: „Miért nem jött még létre az Iszlám egysége, miért szenvedünk még mindig?” Nem illik hozzá, hogy azt kérdezze: „Miért vannak ezek a nehézségek?” Egy hívőnek türelemmel kell lennie. Mert a türelem jutalma az Édenkert, és Allah megelégedése. Ha nem vagy türelmes, vesztettél.

A szeretet megunhatatlan, a ragaszkodás megunhatatlan, Allah szeretete megunhatatlan. Azonban az emberi lélek hajlamos belefásulni a dolgokba. Ezt hittel, a hite által képes legyőzni a hívő. Például az ember megunja a feleségét, besokall attól, akit szeret, de egy hívő nem, mert a hite átsegíti őt ezen. A hitetlenség állapotában viszont igen hamar betelik a pohár az embereknél. Ilyen helyzetben a hit ereje az, ami segít elnyomni a fásultságot, méghozzá olyan mértékben, amennyire az illető hisz.